M. Laurens : A TRÁGYAHORDÓ DALA

 M. Laurens

A TRÁGYAHORDÓ DALA

a capite foetet piscis

 

Én hordom mocskotok
fertelmes halomba,
derekam tőletek görbe,
becsületem a vödörbe`:
gazdag avagy koldus,
mind elfordul fintorogva.

Én hordom mocskotok
nagy, lelketlen halomba,
becsületeteket kihányva
pénzzé vált a bálványfa:
“Nem ember, ki hordja!”
fordultok el vigyorogva.

Hordtam elégszer mocskotok
nap mint nap egymagam,
szó nélkül e pöcegödörbe,
mit nekem szántatok örökbe:
most én fordulok el tőletek,
végképp megundorodva.

Hordjátok hát mocskotok
egyszer végre önmagatok:
legalább e dalomba`.

 

Pest-Buda, 2016. május 13-20.

Legutóbbi módosítás: 2016.05.28. @ 10:44 :: M. Laurens
Szerző M. Laurens 229 Írás
Hogy ne legyen titok: a valódi nevem azonos az 1899-ben Nagyváradon született közismert kabarészerzőével, akinek számtalan ismert bohózatán nevetünk a mai napig. Az Ő tiszteletére nem használom a Lőrincz Miklós nevet az írásaimnál. Mottó és ars poetica: Építs Templomot Szeretetből, s ne zárd be soha ajtaját a betérő előtt,ki melegségre vágyik! Építsünk Mi Mind Templomot mindazoknak, kik nem képesek önerejükből téglát hordani hozzá! A Szeretet Templomának oltárán mindig égjen a gyertya, mely fennen hirdeti a szeretet dicsőségét az elfásult világban! M. Laurens ( 2004 )