Hallgasd meg!
Írta Thököly Vajk
Előadja Ézsiás Péter
Rajz és animáció Kupe László
Közreműködik Csíki Elemér
Szöveg:
A vén hepehupák között
ringatta bölcsőmet anyám,
itt születtem, itt nőttem fel,
kis falum, szép Szilágyzovány.
Akár egy fa, mely a szélben
kapaszkodik gyökerével,
úgy ragaszkodom én hozzád
szülőföldemnek lelkével.
Tanítottál és tanítasz,
ajándékod anyanyelvem,
oly jó volt itt gyermek lenni,
összeszorul, ím a szívem.
Bármerre ha elindulok
emlékek köszönnek reám,
a szilvások, a szőlősök,
nyakában vitt fel az apám.
Pirkadatkor a portákat
kakashangja köszöntötte,
alkonyatkor a pincesort
szép magyar nóta járta be.
Kinn az erdő lombja nekem
ma is a legszebb zöld maradt,
és a rétek virágai,
ezer színe az ég alatt.
Ott a gát, a vén Berettyó,
hányszor fürödtem vizében,
nyáron minden nap pancsoltam,
télen meg csúsztam a jégen.
Utcáról utcára gyűltünk
a Viski ház udvarába,
volt ott foci, volt bújócska,
búzával megérő lárma.
Itthon vagyok, itt hol vagyok,
ismerem az embereket,
örömüket, bánatukat,
tudom ki az, aki szeret.
Isten sok helyre elkísért,
de csak itt adott templomot,
itt ígértem, itt fogadtam
hűséget és alázatot.
Itt voltam suhanc, lázadó,
itt írtam az első versem,
itt lettem én büszke apa,
remélem, itt megöregszem.
Reménykedem, sokáig fog
szólni még a magyar nóta,
örökké lesz magyar ige,
mindig lesz, ki meghallgassa.
Mikor véget ér az utam,
itt engedjetek a földbe,
véssétek rá sírkövemre:
„Versben él tovább a lelke”.
Legutóbbi módosítás: 2019.10.29. @ 10:06 :: Adminguru