nem emlékszem
mikor zártam tenyerembe
az utolsó pillanatot
csak szorítottam ujjaim közt
míg vére cseppent földre
öten markolták a fájt
az meg csak hallgatott
és fehéredésig csókolta
a sosem lesz holnapot…
nem emlékszem
mégis tudom
angyal kísér utamon
*
ha csak egy pillanatot kapnék
hogy magamhoz öleljelek
vállam válladhoz érinteném
az maradna mindig az enyém