Hallgasd meg! NHI mozgóképes beszámolója.
Mélyen tisztelt, mindenben Top, Bicske!
Budapesttől-Győrig föld(n)ek kincse!
Barátimmal ajándékot hoztam,
amit, már vagy tíz éve álmodtam:
szerelmet és reményt egyben… verset,
érzelmeket, kedveset s keservest,
mást is hoztunk, Isten hangján zenét,
költő-vénák önarcképét, kezét.
Itt is nő már költészetnek bokra,
bimbója szó, sokk termése, bora;
íze néha fanyar éden, bőség,
mívese a fagy, vagy éppen hőség.
Jó pár éve szólom mind vívmányát,
mindenkit és máshogy tart díványát,
színét, kárpitjának szélességét,
stílusokat határozó szélét.
Hőn szeretett Bicském, egy otthonom.
Te is láttad… nem volt, ‘ki sikoltson
fájdalmában, ha rímek születtek,
s oly’, ‘ki boldog bólintott szünetnek.
Szombaton volt, nem is olyan régen:
nyárkezdetkor mosoly kélt sok széken.
Szélben s hosszban sem a szégyen húzta
ajkak ívét szét s kínt kötött gúzsba;
Falakon dísz-emlékek születtek,
ismerteknek s ismeretleneknek,
idő térrel egy párt úgy alkotott,
csókon egy percig sem gondolkozott.
Egy szónak is száz a vége – látszik.
Pár betű volt tervem… nem sokáig,
de nem bánom, jó, hogy kiengedtem
mindet – akadt, mi jött – összes ezret!
Mélyen tisztelt, szeretett otthonom!
Legyen költészet még sokszor soron
porondodon… északtól-nyugatig,
nyártól-őszig s téltől-(is)tavaszig.
Fejér-megye neme, éke, Bicske!
Budapesttől-Győrig földek kincse!
Barátimmal ajándékként hoztunk
költészetet… illőn választottuk
reményét, és hitvallását, versit,
kedveset, és mellé kis kesert is,
Isten hangján képes szólni zenét,
s költők – vénák – vállalt tekintetét.
(2016. június 13.)
Köszönetképpen, hogy befogadtad a barátaimat, és szerelmemet, szerelmünket, a kortárs költészetet. Az I. Bicskei Kortárs Költészeti Találkozó margójára.
Legutóbbi módosítás: 2019.08.15. @ 13:27 :: Adminguru