Ígéretet idéz a nyár:
„Lesz még nagy meleg,
lányom. Szeresd telünk.”
Ígéret, egy vén-torok
rekedt mélyéből, mi
szavanként tükrözte
vissza élete munkáját,
harcát, mindenét:
millió, ujjbegyen sárga
foltot hagyó
– csonkig szívott –
cigit, bűzt, s a füstöt
mi utánuk maradt,
a napokat segítő
magas-fokos párlatok hatását;
sok “Ma is hazudnom kell”
köhögő mondat-sablont,
mint remény.
Ígéret.
Köszön(t)ő és búcsúz(tat)ó.
Mindig hallom,
nem csak, ha látom
születni, s meghalni
nagyapám sírjának
márványán, a nyárt.
(2016. június 9.)
Legutóbbi módosítás: 2016.06.09. @ 08:53 :: Pilla S.M