Bakos Erika : Csönd vagy

2016.07.22. Bakos Erika Vers 0
Print Friendly, PDF & EmailNyomtatás

 

 

Ezüst karéj a Hold, méz csorog belőle.
Lennél a Nap örök szeretője.
Zajtalan éjszakákon egyedül alszol,
hamvadó parazsadból az idő majszol.

Tenyerek szirmából a magány gyomlál,
illata könnyesre fojtogat a gyomornál.
Szemek zöld tengerébe senki se tér be,
csönd vagy, kinek még megroggyan térde.

Ártatlan a hited, sorsod mellé ki fekszik?
Béklyóban a lét, szavakkal verekszik.
Pálcát tört rajtad, de te maradtál állva,
nincs, aki ezt a köteléket erőből átvágja.

Érintéstől jajgató jelen retten,
hiányok sikoltanak fenn az egekben.

Legutóbbi módosítás: 2016.07.22. @ 16:22 :: Bakos Erika
Szerző Bakos Erika 228 Írás
Bakos Erika vagyok egy Szeged melletti kicsi faluból. 54 éves, két gyermek édesanyja. Szeretem a szép szavakat, az őszinte gondolatokat és a szép verseket. Kedvenceim: József Attila, Pilinszky János és Ady Endre. Versírásra a férjem halála után adtam a fejem, így próbálom öt éve örömeim, fájdalmaim kifejezni. Az első irodalmi portál, ahol publikáltam gondolataimat, a Poet honlapja. Tagja vagyok a DéeMKá Irodalmi Csoportnak. Nincs saját kötetem, de verseim jó néhány Antológiában megjelentek. Még az út elején tartok, de a költészet iránti alázattal teszem a dolgom. A Héttoronyba tanulni jöttem és megköszönöm a jóindulatú segítséget. Szeretnék a portál aktív tagja lenni. örömmel tölt el, hogy itt lehetek.