Szeretni…
Utolsó tüzes mosolyod,
keserédes, bús látomás.
Avatatlan szem nem látja,
csak én, aki veled együtt
a vágy tüzét dajkálgatta,
s bódultan ringott e hőben.
Minden múltbéli ölelés,
rajtunk hagyta lenyomatát.
Bevésődött, mint a fákba
karcolt, kamaszos szívrajzok;
nem lehet már kitörölni,
lelkünkbe marta az idő.
