(MÁR PIRKADATKOR)
Kétlik azóta, hogy a szó ajakban
hamis, s a szívre hat tagad-folyama:
akármi jő, nem éden ébred abban,
minek sajátos-andalít moraja
“pipacsot éget a kövér határra”*;
olyat, minek virágin Isten ama
imája nyugszik, ami szájra – vágyra –
vetít vigaszt. Kiverhetetlen íve.
Hitetlent rásegítve felfogásra.
Szerintem él ma élet-éden akkor,
ha látva van naponta… pirkadatkor.
(2016. július 3.)
*Az idézett rész Juhász Gyula Magyar nyár 1918 c. versének sora.
Illusztráció: a google képeiből saját képszerkesztés.
———————————————-
Mintha nem is magyarul volna. Nézd meg a legutóbbi versed. Az jó. Mindenki oda van érte. Azért, mert nem kell hozzá NASA kódfejtőket hívni.
A szóalkotás jó dolog, izgalmas, de akkor csináld meg azt a k. szót, ne kötőjelezz. Onnantól majd lesz az a szó.
Azt mondod, “szerintem él ma élet-éden akkor, ha látva van naponta…” most őszintén… magyarul van ez?
Csak egyszerűen, csak emberül. Köszi.
Legutóbbi módosítás: 2019.10.29. @ 10:22 :: Pilla S.M