Kép: Kovács Ilona
űzetve már százszor
s ezredszer remegőn
állok itt ázottkopottan –
immár fénytelen látsz –
küldj haza végtelen
mint óvatlan sirályt
ki túl messzire szállt
hogy morajló tengeren
békével szemezzek
látatlan a túlsó parttal
vagy előbb tán a Holddal –
várva az apályt
Legutóbbi módosítás: 2016.07.02. @ 15:17 :: Thamássy Nagy Géza