Horváth István : CSAK RÖVIDEN…

2016.08.13. Horváth István Vers 2
Print Friendly, PDF & EmailNyomtatás

 

PUBLICISZTIKA

a létünk bármely

késhegynyi valóságát

akár fegyverként

 

 

EGY KÍSÉRLET MARGÓJÁRA

élettől elzárt

árvaházi növények

szégyenkirakat

 

 

EMLÉKEZET

elfelejtetted –

mélyebben érint mint hogy

megsértődhessek

 

 

CAMINO

az út sem attól

szép hogy amilyen – hanem

kivel s hogyan

 

 

Legutóbbi módosítás: 2016.08.13. @ 05:00 :: Horváth István
Szerző Horváth István 126 Írás
Horváth István vagyok. Műszaki végzettségem van, de nem vagyok technokrata. Sőt. Tizenöt éve, hogy írok. Azóta számomra színesebb, gazdagabb lett a világ. De inkább versben folytatom... NEM VAGYOK ÉN ÍRÓ... Nem vagyok én író csak olyan afféle, maga sóhajából, sehová sem való, ki-gondolom-formán, ritmusra tátogó. Ki bennem fölsejlik, ne vedd kérlek zokon, nem lehet mindenki jóbarát vagy rokon. Óvjad kezem s lábam zörgő magányomban, egyik rögeszmémet, másikra ne váltsam. Ha így is elfogadsz, ilyen kérgesedten, ima s kérés nélkül, áldjon meg az Isten.