Koosán Ildikó : Georg Trakl: Zene Mirabellben/ 1887-1914/

      Zene Mirabellben
 
 
     Koosán Ildikó fordítása
 
 
Szökőkút zenél. Fellegek
Szűz-fehérben a tiszta kéken.
Szótlan mennek az emberek
A kerten át az esti fényben.
 
A márványt szürke por lepi.
Madárraj húz a messzeségbe.
Egy faun holt szemmel lesi
Árnyukat tűnni a sötétbe.
 
Vén fáról egy rőt levélke
Lebben be a nyitott ablakon.
S benn a tűz fényvetülése
Szellemárnyakat fest a falon.
 
Idegen lép be a házba
Kutya rohan a romos gangon.
Lámpáját oltja a lányka,
Neszez az éj szonátahangon. 
 
Fű fölé opálos szőnyeget
Sző hervadt illatokból a pára.
Csillog a kútban, mint zöld üveg
A holdsarló hűs légbe zárva.
 
 
2016. szeptember 21.
 
 
 
 
                              
            Musik im Mirabell
 
Ein Brunnen singt. Die Wolken stehn
Im klaren Blau, die weißen, zarten.
Bedächtig stille Menschen gehn
Am Abend durch den alten Garten.
 
Der Ahnen Marmor ist ergraut.
Ein Vogelzug streift in die Weiten.
Ein Faun mit toten Augen schaut
Nach Schatten, die ins Dunkel gleiten.
 
Das Laub fällt rot vom alten Baum
Und kreist herein durchs offne Fenster.
Ein Feuerschein glüht auf im Raum
Und malet trübe Angstgespenster.
 
Ein weißer Fremdling tritt ins Haus.
Ein Hund stürzt durch verfallene Gänge.
Die Magd löscht eine Lampe aus,
Das Ohr hört nachts Sonatenklänge.
 
Opaliger Dunst webt über das Gras
Ein Teppich von verwelkten Düften.
Im Brunnen schimmert wie grünes Glas
Die Mondessichel in frierenden Lüften.
 

Legutóbbi módosítás: 2019.07.09. @ 15:16 :: Koosán Ildikó
Szerző Koosán Ildikó 940 Írás
Koosán Ildikó vagyok. Jelenleg Szombathelyen élek.