száj tátott
hallgatag
száll a percekben szétszedett
szürke állomány
peronján szálló ige
önnön bölcselet
foltozott elmében
váró
kétkedő
vágány-magány
felsikolt éles
fémhangon
torkomban
növekvő
páni félelem
darabban maradt
újra formázott
mélabús
menedék-létem kergetem
Legutóbbi módosítás: 2016.10.15. @ 09:00 :: kátya portoro