Jaj! A fogamba hasított…
Mit tegyek? Fáj nagyon…!
Sztorikra gondolok, magam
Ezzel vígasztalom.
Kolléganőm minden férfit
A lábáról ledönt:
Fiatal, csupa báj, kellem,
Fogsora, mint a gyöngy!
Az enyém? Kritikán alul,
Hiába hódolok
Nektek, bús Kosztolányival
Szólva, óh, Ódolok…
Gondoltam egyet, megkérdem
A boldog hölgyet én,
Mondja meg, mivel ápolja…
Csillogó, hófehér.
Lenézőn, picit sértetten,
Némán nézett reám…
Kritika felém, gondoltam,
Összeszorítva szám.
A válasz nem hagyott nyugton,
Pár nap, hogy elhaladt:
Árulja el, ha nem titok…!
Hirtelen mozdulat…
Mosolyféle… Kiemelte
Ajkának gyöngysorát…
Azóta mély tiszteletem,
Fogorvos-tudomány!
Legutóbbi módosítás: 2019.08.15. @ 11:29 :: dudás sándor
