*Fel nagy örömre!
A legszebb örömről volna jó üzenni,
de csak álomként jön el ma már,
hiába fordítom ég felé az arcom,
egyre távolibb az a fénysugár.
Mégis megérint, s én szívrepesve áldom
ha visszatükröződik a halvány remény,
mi felemel, éltet és úgy tart, karol,
ahogy anyám ölelt, míg bújtam ölén.
A legszebb örömről volna jó üzenni
a karácsonyváró csillagok felé,
arról, hogy gyönyörű szeretet éled,
és letérdelünk mind a jászol elé.
Mégis, mégis, könnyes még az áldás,
elkél a fohász, így advent idején;
szeretet szülessen égen és földön,
mosoly ragyogjon az árvák szemén!
*Az alcím Gárdonyi Géza verssora
