kátya portoro : Fénytörés

…mikor benyitottál
szájszegletekben nevetett
A NAP
apró virágmintás ruhámba szőtt
aranyszálán hemperegtünk a
BOLDOGSÁGBAN
szerettünk élni lenni
EGYÜTT
habzsoltuk a mindennapok
olvadó ízeit sóvár
AJKAINKON
duzzadt a felhőtlen
NYÁR
perzselte sietség
ZÁPOR SZAVAKBAN
fürdöttek a felhevült testek
ÖSSZEMOSVA
délibáb pillanatokba zárt vágyak
végtelen határát
amikor …
FELRIADT
szélben hajladozó
faágak között
titkolt múlt susogva
MENNYBŐL FÖLDRE ÉRT
lebegő imákon kapaszkodó
átlátszó illúziók
LIDÉRCFÉNY SOKADALMA
rejtett menedékünk
oltárra vetett áldozatát
bevilágította
HALLGATÁS VERMÉBEN
kihűlt vackunkat
búcsú metszette
dadogósra
amikor…
magamra zártad
ELHAGYOTT IDŐNK
Legutóbbi módosítás: 2016.12.20. @ 13:31 :: kátya portoro
Szerző kátya portoro 57 Írás
Szia, kedves olvasóm , írásaim neked szólnak! Örülj , sírj , nevess és gondolkozz velem ! Azonosulj, vagy találd meg a neked szóló üzenetet ! Életfilozófiám : Fűnyíróval macerás lepkét fogni, de nem lehetetlen. Velem nem kelhetsz versenyre mert én nem versenyzem. Persze akad több filozófia is a tarsolyban, de azokat majd a verssorok mögül lövöldözöm Rád. Őszintén remélem, a szívedbe és az elmédbe fogadsz. Én szeretlek . Az illusztrációk saját rajzaim, amik grafikai értéket ugyan nem képviselnek, de segítenek belelátnod gondolatvilágomba. Arcképcsarnokom tehát a bónusz ajándék . Vágy most versekben élek szavakkal ölelkezem gondolat-magokat szórok felelőtlenül utca kövén koptatom a kihegyezett élet-érveket szegény bolond módjára mutogatom magam csókodra vágyom Ember igaz szerelmedre hús-szagú ruhád vesd le meztelenkedjünk Munkáimat 4 fő csoportra osztottam , ezek a következők: Kátya versek : itt található szerelmes , Istent kereső, filozofikus tartalmú és számos, egyéb érintettségű írás, ez mennyiségre a legtöbb Fűnyíróval macerás lepkét fogni de nem lehetetlen : ez egyben életfilozófiám és eme címszó alá gyűjtöm bölcseleteimet és pillanatnyi elmebetegségem megnyilvánulásait , inkább rövidebb prózai, pórázon tartott gondolatok, semmint versek Jákob üzeneti az odúból avagy a kilövőállások magánya : korábban Egytállencsejákob álnéven írtam blogoltam a név innen átmentve , ami később úgymond önálló irodalommá vált . Kb, 45 vers és prózai betétek teszik ki, ami egységes színpadra szánt alkotássá érett . Jákob egy a lövészárokban megbújó katona ,aki tudósít , a háború a Világ és az írások természetesen az ember legmélyebb magányát és a világban való jelenlétét , kettejük viszonyát kívánja életre kelteni . A magány itt nem feltétlenül egy depresszív elzárkózás, sokkal inkább az a titok, ami maga az ember, és ami minden egyedben ott van legbelül, félősen és vágyakozóan . Utca versek avagy séta az emberrengetegben: ez új kezdeményezésem , nem fennkölt, de realisztikus villanások és reflexiók az életre, és természetesen a saját életemre , a hétköznapok történéseire primitívebb formában . Megjegyzem ezt nagyon szeretem írni. Van néhány prózám is , de ezek még nem képeznek kategóriát hehe