Akárcsak régen
szívemben most is
égnek fények,
halovány, régi fények.
Lángolásokat elnyomták
az évek,
de még milyen évek?
Gyötrelmesek, szépek
és gyötrelmesen szépek.
Karácsony táján
felizzik a zsarátnok,
emlékeimben kutatva,
csak szépet és jót találok:
méteres-havas karácsonyt,
csillogó úton szálló,
csilingelő lovas szánkót.
Ilyen csodát már
gyermekeim kevésszer láttak,
de annál többet meséltem
róla az unokáknak.
Két hét múlva karácsony,
álmaimban térdig érő hóban járok,
szívemben hallom, ahogyan
csilingel a csengő a szánon.
