Észbarna görnyedések háta mögött
suhantak serény kékségben a madarak.
Munkalélek a világba költözött,
de a világ attól még önmaga maradt…
suhantak serény kékségben a madarak.
Munkalélek a világba költözött,
de a világ attól még önmaga maradt…
Észbarna görnyedések háta mögött
suhantak serény kékségben a madarak.
Munkalélek a világba költözött,
de a világ attól még önmaga maradt;
szellemszerény teste a tájnak
nem csorbult lényegében,
a csivitelő vonulás vad,
ám épp oly észrevétlen –
inkább rejlő, de nyers pillériség,
alapja minden tornyosulónak.
Az bármily dölyfösen ítél is rég,
termő múltja nélkül nincsen Holnap.
… s a pelyhedző tollak egyre csak gyűltek,
a földön játszi takarót képezve.
“Ne fázz, a gondolat csak veszett üreg,
bennem pihen el a melegség rendje…”
Ugye leszel majd szabad az életre?
Legutóbbi módosítás: 2017.01.28. @ 16:56 :: Vasas Marianna