Száműzött angyallá vetkőzöm
lehunyt szemeid mennybolt-sötétjében.
Ujjaid érintése alatt a testem lángoló csipkefüggöny,
s mégsem marad más, csak a tévedhetetlen szomjúság,
melyben úgy ismered fel hajlataimat,
miként a feszülő bordaívek tudják,
milyen irányból és merre zuhanjanak.
Legutóbbi módosítás: 2017.01.05. @ 20:44 :: Zajácz Edina