1.) Azóta üzen
Jeleket küld életem fája,
a magról eredt ezüstnyárfa.
Alig látszott, ám rátaláltam
bújócska közben a susnyásban.
Kérleltem az Istent, segítsen,
hogy baj nélkül áttelepítsem
a kertbe, ahol nyaraimat töltöm.
(Persze, gyakorlatilag
rögtön elszáradt, mégis zöldbe
borult, rá egy esztendőre.)
Azóta
üzen tavasztól őszig lombja
zöldje, sárgája, bronza, rőtje,
miként az is, hogyan hull földre
a levél (a zörgő avar
számomra csupán vételi zavar),
és hív a kert a következő körre.
2.) Egymásba forgás
Nincs vége semminek. Kezdődik elölről.
Kezdete sem volt, mert mindig benned lakott.
Egymáséi vagytok: két kiszolgáltatott.
Felrúg minden szabályt, ahogyan előtör
– előjel nélkül – az alattomos roham,
ahogy megnyilvánul minden jelenléte,
hiánya. Vesztedre pályázik, s vesztébe
fut, hogy kifáradjatok csaknem boldogan.
(Az új menet előtt töredék béke van.)
Legutóbbi módosítás: 2019.10.29. @ 10:12 :: Adminguru