Bátai Tibor : L’èternel retour két tételben

                                                                      1.) Azóta üzen

 

                                                                      Jeleket küld életem fája,

                                                                      a magról eredt ezüstnyárfa.

                                                                      Alig látszott, ám rátaláltam

                                                                      bújócska közben a susnyásban.

                                                                      Kérleltem az Istent, segítsen,

                                                                      hogy baj nélkül áttelepítsem

                                                                      a kertbe, ahol nyaraimat töltöm.

 

                                                                      (Persze, gyakorlatilag

                                                                      rögtön elszáradt, mégis zöldbe

                                                                      borult, rá egy esztendőre.)

 

                                                                      Azóta

                                                                      üzen tavasztól őszig lombja

                                                                      zöldje, sárgája, bronza, rőtje,

                                                                      miként az is, hogyan hull földre

                                                                      a levél (a zörgő avar

                                                                      számomra csupán vételi zavar),

                                                                      és hív a kert a következő körre.

 

 

                                                                      2.) Egymásba forgás

 

                                                                      Nincs vége semminek. Kezdődik elölről.

                                                                      Kezdete sem volt, mert mindig benned lakott.

                                                                      Egymáséi vagytok: két kiszolgáltatott.

                                                                      Felrúg minden szabályt, ahogyan előtör

 

                                                                      – előjel nélkül – az alattomos roham,

                                                                      ahogy megnyilvánul minden jelenléte,

                                                                      hiánya. Vesztedre pályázik, s vesztébe

                                                                      fut, hogy kifáradjatok csaknem boldogan.

 

                                                                      (Az új menet előtt töredék béke van.)

 

 

Legutóbbi módosítás: 2019.10.29. @ 10:12 :: Adminguru
Szerző Bátai Tibor 369 Írás
1969-ben, még gimnazistaként vetettem papírra az első szét nem tépett versszerű sorokat, és 1974-ben Vasy Gézának köszönhetően már megjelenés előtt álltam egy folyóirat irodalmi mellékletében. A szerkesztőségi cenzor azonban több írásomat kifejezetten rendszerellenesnek minősítette, így „letiltottak”. Ez annyira megviselt, hogy ’88/89-ig gyakorlatilag egy árva sort sem írtam. Akkor azonban kiderült, hogy mégsem sikerült kigyógyulnom az írásból. ↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔ Eddig két nyomtatott kötetem jelent meg, az első 1996-ban, az Auktornál, Égtájak merőlegesén, a második 1998-ban, a Codex Printnél, A gyújtópont tökélye címmel. ↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔ Az internetes irodalmi oldalak közül rendszeresen publikálok az ARTpresszóban, az alkoTÓházban, a Dokkon, a Héttoronyban, a Lenolaj kulturális online műhelyben, A Hetedik online irodalmi és kulturális folyóiratban, a Holdkatlanban és a 2018-ban Litera-Túra címmel elindult online művészeti folyóiratban. ↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔ 2012 novemberében Stációk, valamint Palackposta címmel, Pethes Mária, illetve Szokolay Zoltán előszavával két elektronikus kötetem látott napvilágot az E-book Könyvház és Kiadó gondozásában. Platónról, több ülésben című versciklusom néhány darabja megjelent a Stádium folyóirat 2013. évi számaiban. A Búvópatak 2016. júniusi és júliusi számaiban szintén megjelent két írásom. ↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔ ∙A Héttorony szerkesztőségének döntése alapján líra kategóriában 2014-ben elnyertem az internetes irodalmi magazint alapító Verő Lászlóról elnevezett, évente kiosztott díjat. 2018 áprilisában átvehettem az A Hetedik szerkesztőségének elismerő oklevelét a 2018. évi József Attila Vers-Dal Fesztiválra küldött verseim kiemelkedő színvonaláért. ↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔↔ Az elmúlt években több mint húsz versem került fel szerb fordításban is a Szabadkán élő Fehér Illés Ezüst híd – Srebrni most címmel működtetett kétnyelvű műfordítói blogjára.