ma közhelyekbe mártott tollal
nem dicsekszünk
kortárs módon tűzzük
villák hegyére életünk
nevetve a saját bajon
groteszkre írva
a valaha volt szépet
giccs helyett priccs
amolyan rabszolga fészek
gömbölyödve benne
magzattá merevedve
holtra válva
kiéheztetve
elvetél a múlt
s marad hidegre téve
a léleknek feszülő igazság
nem szeretem a világot
túl hússzagú
feslett és ledér
megtervezett számítások
manipulált statisztikák
képedbe vigyorgó kimutatások
légy ma boldog ha mersz
nyereségvágyból
elkövetett öngyilkosságod
majd életre nevel
vagy ha nem
aljas indokból elkövethetsz
valami felszabadítót
isteneket kivégezni sosincs késő
kátya portoro : Csillámpóni valóságok
2017.02.16.
kátya portoro
vegyes
3
Szerző kátya portoro
57 Írás
Szia, kedves olvasóm , írásaim neked szólnak! Örülj , sírj , nevess és gondolkozz velem ! Azonosulj, vagy találd meg a neked szóló üzenetet !
Életfilozófiám :
Fűnyíróval macerás lepkét fogni, de nem lehetetlen.
Velem nem kelhetsz versenyre mert én nem versenyzem.
Persze akad több filozófia is a tarsolyban, de azokat majd a verssorok mögül lövöldözöm Rád. Őszintén remélem, a szívedbe és az elmédbe fogadsz. Én szeretlek .
Az illusztrációk saját rajzaim, amik grafikai értéket ugyan nem képviselnek, de segítenek belelátnod gondolatvilágomba. Arcképcsarnokom tehát a bónusz ajándék .
Vágy
most versekben élek
szavakkal ölelkezem
gondolat-magokat szórok
felelőtlenül
utca kövén koptatom
a kihegyezett élet-érveket
szegény bolond módjára
mutogatom magam
csókodra vágyom
Ember
igaz szerelmedre
hús-szagú ruhád
vesd le
meztelenkedjünk
Munkáimat 4 fő csoportra osztottam , ezek a következők:
Kátya versek : itt található szerelmes , Istent kereső, filozofikus tartalmú és számos, egyéb érintettségű írás, ez mennyiségre a legtöbb
Fűnyíróval macerás lepkét fogni de nem lehetetlen : ez egyben életfilozófiám és eme címszó alá gyűjtöm bölcseleteimet és pillanatnyi elmebetegségem megnyilvánulásait , inkább rövidebb prózai, pórázon tartott gondolatok, semmint versek
Jákob üzeneti az odúból avagy a kilövőállások magánya : korábban Egytállencsejákob álnéven írtam blogoltam a név innen átmentve , ami később úgymond önálló irodalommá vált . Kb, 45 vers és prózai betétek teszik ki, ami egységes színpadra szánt alkotássá érett .
Jákob egy a lövészárokban megbújó katona ,aki tudósít , a háború a Világ és az írások természetesen az ember legmélyebb magányát és a világban való jelenlétét , kettejük viszonyát kívánja életre kelteni . A magány itt nem feltétlenül egy depresszív elzárkózás, sokkal inkább az a titok, ami maga az ember, és ami minden egyedben ott van legbelül, félősen és vágyakozóan .
Utca versek avagy séta az emberrengetegben: ez új kezdeményezésem , nem fennkölt, de realisztikus villanások és reflexiók az életre, és természetesen a saját életemre , a hétköznapok történéseire primitívebb formában . Megjegyzem ezt nagyon szeretem írni.
Van néhány prózám is , de ezek még nem képeznek kategóriát hehe