Hogy ki vagyok
már magam sem tudom…
felhőt járó vén bolond
eresz száján zokogó
tegnapi esőcsepp
szélben szálló hinta
anyák meggyötört álma
üres tenyér – ujjakat hívó
hazug szavak
holnapi keservek…
átok vagyok – Isten kerget.
Hogy ki vagyok
a választ nem keresem…
egyszer sárba térdelt vélem
a valaha szerelem
fiat álmodtam – magamra hagyott
most éjszakánként
egy csillagot csókolok
fehér urna menedékem
ősz siet utamon vélem
homlokom hideg üvegen
elveszett rég hitem…
átok vagyok – Isten elhagyott.
Hogy ki vagyok
meg sose kérdezd…
és ne akard felpróbálni léptem
kezem se fogd – eressz
utam végén vár egy kereszt
vállamon ül száz évem
de senkivel nem cserélem
az idő magamra hagyott
angyalszárnyba kapaszkodok
hajnal könnyét gyűjtöm tenyerembe…
átok vagyok – Isten elhagyott.
Hogy ki vagyok
már magam sem tudom…
felhőt járó vén bolond
eresz száján zokogó
tegnapi esőcsepp
szélben szálló hinta
anyák meggyötört álma
üres tenyér – ujjakat hívó
hazug szavak
holnapi keservek…
átok vagyok – Isten kerget.
