3. Mos, a ló, és por, a medve népe [1]
Zolotaya Baba (arany-fényes(?) asszony-baba) = Csooros nai anki = Kaltes Anki = az obi ugorok Nagyboldogasszonya
Az Ur Ala különös hegyvonulat. Bár nem látványosan magas, mint a Kaukázus vagy a Himalája, mégis a maga módján áthatolhatatlan. Alig akad hágó, mely lehetővé tenné a rajta való átkelést, főleg megrakott szekerekkel. [2] Kula még itt is szót értett a helyi lakosokkal, bár ahogy távolodtak szülőhazájától, az erzák földjétől, szemmel láthatóan egyre nehezebben.
Elfáradtak az úton, meg kellett pihenni egy, a hegy napkeleti lábánál elterülő kis faluban, ahol a mosok laktak. Barátságosak voltak az ott lakók, főleg miután meglátták a hellének áruit. Sok hasznos termék rejtőzött szekereikben, ők pedig értékes prémeket (róka, nyuszt, nyest, coboly) tudtak cserébe adni. Jól értettek a fazekassághoz is. Előhoztak egy szekérnyit szebbnél szebb prémekből, és hagyták Philont kedvére válogatni közöttük. Amíg csak válogatott, nem is volt baj, de amikor az alkura került sor, felforrósodott körülötte a levegő. A hangos szóra többen is odagyűltek. Végighallgatták társuk vádaskodó előadását. Egyik a kardját is kihúzta hüvelyéből. Csereberélt ő már máskor is ismeretlen nyelvű népekkel, s nem értette, mi a baj. Csalással vádolják? Miért? Kula épp nem volt kéznél, így ő sem segíthetett. Hirtelen eszébe jutott Agathon figyelmeztetése: „Fura módon számolnak.”
Egyikük, Ravasz (róka) egy magasabb rangú személy lehetett, odament az ötös csoportba helyezett prémekhez, és egyet-egyet kivett és félredobott, miközben jobb kezén hüvelykujját használva mutatónak, szemrehányóan számolni kezdett, ahogyan Kulát is hallotta Philon számolni, maga elé motyogva anyanyelvén.
— Ej, ket, hurum, nelj! [3]
Hirtelen rájött, miért. Az itteniek csak négy ujjukat használják számoláskor, nem mind az ötöt (nyolcas számrendszer). Azt hitték, csalni akart, amikor ötösével csoportosította őket. Philon eredetileg húsz nyusztprémet válogatott ki négy, ötös csoportba helyezve őket. Visszament a félredobott prémekhez, azokból lett még egy, ötödik négyes kupac. Majd, jobb híján, anyanyelvén, görögül kezdte számolni egyenként arrébb téve a prémeket, a csoportosítást megtartva.
— Éna, dýo, tría… eikosz!
Majd két kezével rámutatott mindre:
— Eikosz! — jelezve, ez mindet jelenti.
Ezután átcsoportosította őket, amiképpen az elején: ötösével. Mindegyik csoportot ujjain megszámolta, de ő két kezét használta, úgy tartva ujjait, hogy a másik is lássa. Jobb keze mutató ujjával számolt bal keze ujjain. Így négy, ötös csoport lett. Majd ismét rámutatott az egészre.
— Ejkosz!
Rövid szünet után Ravasz elnevette magát, azután néhány szót szólt a társaihoz, akik szintén nevetésben törtek ki.
— Hosz! [4] — mutatott rá büszkén a prémekre, mint aki tanult egy szót idegen nyelven, majd beleegyezően bólintott. A vásár megköttetett.
Ekkor került elő Kula, akit az itteniek következetesen Hullónak szólítottak. Megpróbálta tisztázni a már tisztázott félreértést. Talán az igazságtalan vád is hozzájárult, de Philonnak sikerült kivételesen jó vásárt kötnie. Sőt vezetőt is kaptak, Surt, aki az Obig elkalauzolja őket.
Azért már este, lefekvés előtt Philon megkérdezte Kulát:
— S ha nem sikerült volna idejében tisztáznom magam, mi történt volna?
— Hát… Az itteniek nagyon kényesek a becsületre. Meg is ölhettek volna.
Ezek után nem lehetett visszautasítani a meghívást Ravasz lányának, Süllagnak (Csillag — manysiul) az esküvőjére.
Még folytak az előkészületek, amikor Philon a menyasszonyos hát (ház, kunyhó, a t→z szabályos hangátalakulás a magyarban) épp kinyíló ajtajának résén át észrevette, amint egy idős, csúnya nőt fátyoloznak le menyasszony módra. Azelőtt este volt alkalma megismerkedni a leendő arával. Mi történik itt? Az igazi menyasszony helyett akarják e csúfságot hozzáadni a vőlegényhez? A hirtelen becsapott ajtó jelezte, megszegett egy tabut, így mélyen hallgatott arról, amit meglátott. Kula szavai jutottak eszébe: „Az itteniek nagyon kényesek a becsületre. Meg is ölhettek volna.” Miképpen fér ez össze a „menyasszonycserével?”
Megtudta a szertartás alatt. A vőlegény felháborodva utasította vissza a hamis arát, majd az igazit hozták elő. Tehát játék csupán… Megnyugodott.
Miután a táltos kimondta az megszületendő frigyet, Numi Torum[6] áldását kérte az ifjú párra. Ennek érdekében fehér lovat áldoztak fel neki. Philon közben azon gondolkozott, vajon lehet-e kapcsolat Róma alapítóinak, Romulusnak és Remusnak a nagyapja, Numitor, és Numi Torum között… [7]
Ravasz elkapta Philon pillantását. Jókorát nevetett, majd Kula segítségével elmesélte, tényleg megtörtént valamikor réges-régen. Ám Numi Torum nem hagyta, hogy becsapják a vőlegényt. Szelet gerjesztett, és fellibbentette az arajelölt fátylát, s fény derült a turpisságra. Azóta ezt eljátsszák minden esküvőn. [8]
Philon és társai Sur vezetésével elérték az Obot. Sur ott elbúcsúzott tőlük és visszatért törzséhez. A folyón túl, még van néhány falu, kiknek lakói a por hanthoz[9] tartoznak. Közülük kell tolmácsot-vezetőt találni a további útjukhoz. Nekik van rendszeres kapcsolatuk a tőlük napkeletre, az Abakán hegyeken túl lakókkal, akik már más nyelvet beszélnek. Akad köztük, aki ismeri nyelvüket. Az ujgurok [10] nem vadászok, hanem befogják és terelik a tulkokat és lovakat. Tőlük napkeletre az Ene-sai folyó környékén már más népek élnek, de nyelvük hasonlít az ujgurokéra.
Az Obon nem tudtak átkelni, mert egy felhőszakadás áradást okozott, s meg kellett várniuk, amíg leapad. Ott ragadtak a nyugati partján. A dombtetőről, ahol a hátak voltak, be lehetett látni az egész völgyet, melyben sárgán hömpölygött az áradó Ob. Vendéglátóik épp a Nappal a háttérben ábrázolt Chooros Nai Anki[11] ünnepére készültek, aki a hant védőistennője, a betegek gyógyítója, a szülő nők védő istennője.
Az idő is az ünnepre készülő hanttal tartott. Felhőtlen volt az ég, így a domb tetejéről a maga pompájában lehetett fohászkodni a kelő Nap irányában leborulva. Philon oldalát nagyon fúrta a kíváncsiság, miként tudja egy minden tengertől és pláne óceántól távol lakó nép istennőjét az óceánból kikelő tüzes golyónak elképzelni… Ugyanakkor a világ teremtését is úgy, hogy a Földet egy kacsa a világóceánból hozta fel, amiképpen Kula népe, az erzák… Hiába érdeklődött, választ erre a kérdésre nem kapott.
Amint az Ob vize kitisztult, ismét útnak eredtek. Ám Philon barátja, Lükosz (Farkas) belázasodott. A jégesővel is járó felhőszakadáskor megfázott, és a por hantig tartó út utolsó részét már nem a lován, hanem szekérben tette meg. Amint feltűntek előttük a hátak, Kula előre lovagolt.
— Hol van a táltosotok? — érdeklődött. Csak akkor vette észre, a hátak közt csak asszonyok és lányok tesznek-vesznek.
— Ma kezdődik a mézevő [12] ünnepe… Minden férfi ott van. A szertartásnak ezen részén csak a férfiak vehetnek részt. És az ünnep öt napig tart…
Kula kétségbeesett arcát látva, az asszony megkérdezte:
— Mi történt?
— Egyik társunk nagyon beteg. Meghűlt a jégesőben. Erősen forró.
— Szólok a lányának, Babbának — felelte az asszony, s máris szólította.
A gyönyörű, eladósorban levő lány máris jött. Szőke haját varkocsokba fonta, amelyeket koronaként csavart össze a fején, és beléjük virágokat font. A színes párta csak kiegészítette fejdíszét. Világos szeme szinte világított. Odavezették a beteghez.
— Vigyétek be — intett a hát felé, ahonnan előjött —, és vetkeztessétek le! Forralj bort, és fűszerezd meg! Meg egy bögre vizet is, és hozz ecetet is! — szólt oda egyik lánynak, aki ugrott teljesíteni a kérést.
Alaposan bekente ecettel a beteg testét, majd két lány segítségét is igénybe véve pokrócokba bugyolálta. Hosszasan keresgélt a falra akasztott szárított füvek közt, amíg megtalált mindent, amit keresett, és beledobta a fövő vízbe. Akadt közötte fűzfakéreg, gyökerek, szárított virág, borókabogyó meg levelek is. A főzet nem lehetett jóízű, mert a beteg kiköpte.
— Idd meg! — szólt rá erélyesen. Majd beletukmálta a forró bort is.
Ez már könnyebben lement a lázas ember torkán. Hamarosan izzadni kezdett.
— Maradok én vele! Menjetek fel a szent dombra! — mondta a helléneknek Babba. [13]
Kula odasúgta Philonnak, illetlenség távol maradni az ünnepről. Arra is felhívta a figyelmét, nehogy a száján kiejtse a mézevő nevét, még hellénül sem… Philon nehéz szívvel intett a többieknek, kövessék.
Mindenki Regőre, a táltosra figyelt, ő irányította az ötnapos medveünnepélyt. Évente ez idő tájt emlékeztek arra, hogy egy medveanya világra szülte a por nép ősét. Az ünnep során a táltos irányításával elénekelték a kétszázhetven énekből álló mitikus dalcsokrot, és táncoltak. [14] A szertartás jó alkalom az ifjak férfivá avatására.
Az ünnep csúcspontján, melyen már mindenki részt vett, egy rituálisan megölt medve bőrét és fejét ravatalra helyezték, és a ceremónia során engesztelték ki a lelkét, mivel megölték. A ceremónia célja, hogy a medve lelke egy másik medvében születhessen újjá.
Egy erdei szellemnek (menkvinek) öltözött férfi ment „feleségével” (akit szintén férfi játszott) a ravatal mellé. Ajándékokat helyeztek el, majd füttyögéssel és sikoltozással kísért táncot adtak elő, ezt kimerülésig folytatták. Ezután a „menkvi” szexuális ajánlatokat tett „feleségének”, aki eleinte húzódozott, majd elfogadta a közeledést. Így játszották el azt, hogy a por nemzetség ősei egy medveanyától születtek.
Mire este visszatértek a faluba, a beteg már aludt, másnap reggelre már lelohadt a forrósága. Harmadnapra rendbe jött, de még lábadoznia kellett.
Este Philon kérésére Regő, Kula tolmácsolásában mesélt neki az isteneikről. A fényes Numi Torumról, aki a hetedik mennyben lakik, feleségéről, Kaltes Ankiról, akit a földre száműzött, mert megcsalta. Ám létrehozta az óriás menkviket, a vérfarkasokat, hogy megvédjék a gonosz ellenségekkel szemben. Ahányszor vész fenyeget, ők megjelennek védelmére.
A késedelem alatt találtak maguknak egy vezető-tolmácsot, aki ismerte az utat az Ene-sai folyó felé, értett az arra lakó nomád állattenyésztők nyelvén, és Kula is szót értett vele. Philon egyre gyakrabban kapta magát azon, hogy kitalált okokból keresi és kérdezgeti a táltos lányát. A beteg barátjának állapota csak egyik volt a sok ok közül. Kula rosszallva csóválta meg a fejét:
— Magissa (boszorkány) — figyelmeztette, ne kezdjen ki vele, mert rossz vége lehet. — Apja táltos. Nem egyszerűen csak vallási vezető, mint a hellén papok és papnők. Ő a hont tudósa, a betegségek ismerője, tud olvasni a csillagok járásából, ráadásul révülésben képes közvetíteni Numi Torum és a többi isten felé. Nagy hatalma van… Azt hallottam, Babba lesz az utódja… Nagy befolyása van Kaltes Ankinál. Kerüld, nehogy rontást hozzon rád.
Babbáról láthatóan lepergett a hellén kiemelt figyelme. Aztán kiderült az oka is. Philon távolról látta meg az egyik legénnyel, Botonddal beszélgetni. Nem értek egymáshoz, csak beszélgettek, de… Még jó, hogy nem fordítva történt… — vonta le a következtetést. Néhány napja egy másik hontban előkerültek a kardok egy lány miatt. Nem, nem a közvetlen kihívástól félt. Ököllel és karddal is megállta volna a helyét. Ám egy ilyen esetben biztos a fiú mellé állna az egész hont. Nemcsak önmagát, de a többieket is veszélybe hozná. Ha pedig tényleg képes rontást hozni Babba… Egyébként itt nem maradna, nem vonzza ez a halász-vadász-madarász-gyűjtögető élet. Ha legalább a lány viszonozná az érdeklődést… Kérdéses, vele jönne-e.
Miután Apor, a por vezető segítségével elindultak, Philon még megfordította lovát, visszanézett az első dombtetőről napnyugta felé, mintegy búcsút venni. Mitől is? Hiszen e kis hont csak egy település volt a sok közül, a világ végére vezető úton.
Az Ob szélesen, de békésen hömpölygött a távolban, a partjait övező fenyőerdők közt, majd eltűnt egy domb mögött, amelyen épültek a „mézevő” népének hátai. Az egyik mellett Babba akkor cserélte frissre hajában a virágokat. Még egy pillanatig felnézett oda, ahol a hellének karavánja épp eltűnt a szomszédos dombot borító erdőben.
Véletlen volt? Vagy tényleg ő is búcsúzott? Ezt már soha nem fogja megtudni. Megfordította lovát, az élre lovagolt, ahol Apor és Kula vezette a karavánt, és csatlakozott hozzájuk.
***
[1] Az obi ugorok, vagyis a hantik és manysik (osztjákok és vogulok) társadalomszerveződése két frátria köré csoportosul. Az egyik a Por, akik egy nősténymedvétől származtatják magukat. A másik a Mos (Mont) akik a lovat tekintik fő szent állatuknak. A két frátria feltehetően az ugorok kettős származásához köthető. Az ugorok kétféle tegezt is használnak, ami szintén alátámasztja e kettős származás elméletét. Egyik tegezfajta háton hordható és a vadásznépekre jellemző. A másikat, amelyeket a lovasok használtak, az övre csatolható. A mosok valószínűleg az „igazi” ugorok, akik lenézik a porokat. Vajon innen származik a pórnép kifejezés? A porok alighanem egy nyelvileg elugorosodott paleo-szibériai nép, s kihalt nyelvükből maradhatott ránk sok ismeretlen eredetű szavunk (madár, gyík, bokor), melyekről nem hihetjük, hogy őseink nem ismerték, nem volt szavuk rá. http://fu.nytud.hu/kn/nepek/nephan.htm [2] Az Obi ugorok hite szerint Kaltes anki kérésére Numi Turum egy abronccsal erősítette meg a Földet, ez a 2500 km hosszú Ural. Alig találunk rajta hágót, egyik, a legismertebb a Jekatyerinburgi hágó, amely a permieket az Obi ugorokkal köti össze, s amely fontos kereskedelmi útvonal volt már az ókorban. A genetikai kutatások arra utalnak, hogy az uráli népek ősei ezen jöttek át Szibériából Európába, ezt használták a hunok és a tatárok is. Itt vezet át a transzszibériai vasútvonal is.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Jekatyerinburg#Fekv.C3.A9se
[3] Manysi számolás: https://www.youtube.com/watch?v=E9tG34YOMvw az ej=egy az hanti (manysiul akwa). A „j” csak a későbbi korokban alakult át a magyar „gy”-vé. Pl. Az ugorkori jeker (proto-uráli jȣ̈kkɜ-rɜ) ma magyarban gyökér. http://www.uralonet.nytud.hu//eintrag.cgi?id_eintrag=1766 [4] A húszról etimológusaink azt tartják, ugor szó. Se a szamojéd, se a finn-permi nyelvekben nincs meg. Emiatt egy olyan átvételnek tűnik, amely az ugor korban történt. Véleményem szerint a fenti leírt módon került át az ugor nyelvekbe akkor, amikor a nyolcas számrendszerből áttértek a tízes számrendszer használatára. [6] Felső ég atya – a magyar mitológia Arany Atyácskájának megfelelője. http://mek.oszk.hu/00100/00192/html/002.htm http://old.world-mysteries.com/pstonehill_1.htm Szent színe a fehér, ezért fehér állatot kell neki áldozni. (pl. fehér lovat). http://fu.nytud.hu/kn/nepek/nephan.htm Felesége Meh Anki, (más forrásokban Kaltes Anki) a földanya, akinek fekete állatot áldoztak. Szerintem az ő nevéből származik az (anya)méh szavunk ellentétben Tótfalusi online etimológiai szótárával, amely szláv eredetűnek tartja, de elismeri, az „átadó” szláv nyelvekben egyikben sincs a szónak anyaméh jelentése. [7] Még el is menne puszta véletlennek, ha az Altájban nem lenne egy másik eredet-legenda, amely a Romulus és Remus történetével kísértetiesen egybevág: (https://en.wikipedia.org/wiki/Romulus_and_Remus) az Ergenekon-legenda, amelyben a mongol illetve török népek őseit (mindkét nép magáénak vallja a legendát) egy nőstényfarkas szoptatta. (https://en.wikipedia.org/wiki/Ergenekon) Bár ezek dokumentáltan jóval későbbiek Róma alapításlegendájánál, az állatősre való visszavezetés egy régebbi (sámánisztikus) hitvilágba ágyazódnak, nem keletkezhettek se a muzulmán se a buddhista hitvilágban. Gyökereinek azelőtt léteznie kellett. Róma alapítása történetünket két évszázaddal megelőzi. [8] A szokás manapság is divatos Csángó- és Székelyföldön, de az obi ugoroknál is, ami azt mutatja, több mint kétezer-ötszáz éves hagyomány él itt is, ott is. [9] A szó eredeti jelentése (lásd finn kunta, észt kond) nép, nagycsalád nemzetség. A hantik neve is e szóból ered. A manysiba (vogul) és a magyarba már módosult jelentéssel: had (sereg) került. Az nt a magyarban d-vé alakult, szabályos átalakulás. [10] Az ujgurokat a történelem ezen a néven csak a középkorban említi (ujgur kaganátus I. sz. 744-840). https://en.wikipedia.org/wiki/Uyghurs Őseik a dinglingek a Léna körül éltek, ahonnan költöztek fokozatosan a Bajkál tó és a Jenyiszej környékére, ahol részét képezték a Gaocse néven is ismert Tiele törzsszövetségnek, amely török nyelvű népekből állt, az ujgurok ősei mellett többek között a jenyiszeji kirgizekből https://en.wikipedia.org/wiki/Kyrgyz_people#Origins is. Egy részük beolvadt a többnyelvű Hsziungnu birodalomba (a nyugati hszioungnuk főleg ótörök, a keletiek főleg proto-mongol nyelvet beszéltek). Az ujgurok ősei a Jenyiszej mellől vándoroltak a Tarim medencébe, a kirgizek (kiknek neve negyven törzset jelent) pedig a mai Kirgizsztánba. A csuvasok, ujgurok, tatárok, baskírok és részben a kirgizek azok a török népek, amelyeknek a népmeséi és zenéje hasonlít legjobban a magyar folklórhoz. (Lásd az Őseinkről mesélnek az állatok című sorozatomat itt a 7toronyban). Ami a tatárokat illeti, genetikailag kevertek, finnugor, volgai bulgár és mongoloid gének egyaránt találhatók bennük, ami arra utal, e népek keveredéséből jöttek léte. https://en.wikipedia.org/wiki/Tatars#Siberian_Tatars [11] Chooros = óceán, Nai = tüzes, Anki = anya. http://old.world-mysteries.com/pstonehill_1.htm Paul Stonehill szerint azonos a hantik Kaltesh Ankijával és az obi-ugorok rejtélyes „Zolotaya baba”-jával (szoriny baba = arany asszony). Ugyanakkor felhívja a figyelmet, hogy a manysi szoriny egyszerre jelent fényest, ragyogót és aranyat. Mivel az óceánból felkelő nappal azonosították, ez még azt a kort idézi, amikor az ugorok ősei a Csendes-óceán partján, a Liao völgyben laktak, és a nap onnan kelt fel. Nekem viszont a székelyeknek a kereszténységben Szűz Máriával azonosított Babba Máriáját, a Boldogasszonyt juttatja eszembe. http://www.bucsujaras.hu/tanulmany/daczo/babba.htm [12] Medve. A medvének a nevét az uráli népek nem ejtették ki. Mint minden szent állaté, tabunak számított. (Isten nevét a szádra hiába ne vedd – a tízparancsolat is megfogalmazza e tabut). Épp ezért neve körülírásos-utalós, vagy kölcsönszó, akárcsak a szarvasé, amelyet szintén szent állatnak tartottak. A magyar nyelvben a medve szó szláv eredetű, s szintén mézevőt jelent (akárcsak a finn mesikannen), feltehetően a szlávok a finnugoroktól tanulták el e tabut, kiknek szomszédságában éltek. Még ezer év kereszténység után is él a tabu Erdélyben, kerülik kiejteni a „kölcsönszó” nevét is, és például „marci bának” nevezik, főleg az erdőben. A manysi magyar Glosbe szótárban hiába kerestem a medve manysi megfelelőjét. A manysi medvetánc címéből gyanítom, hogy kurenya a neve. https://www.youtube.com/watch?v=6uUttx11xDs [13] Gyakori becenév volt a székelyeknél Babba Mária nyomán, aki azonos Szűz Máriával. http://www.bucsujaras.hu/tanulmany/daczo/babba.htm, de eredetileg ősi hitünk Boldogasszonya, aki feltehetően a hantik Kaltes Ankijával és a manysik Chooros Nai Ankijával azonos. Egyesek Baba sumér istennővel is kapcsolatba hozzák. https://hu.wikipedia.org/wiki/Baba_(istenn%C5%91) [14] Harmincezer sorával egy Kalevalánál jóval hosszabb, a Gilgamesz eposszal és az Iliásszal minőségileg vetekedő hőseposzt alkotnak. Csakhogy ezt a világ nem ismeri, mint a többit. Hoppál Mihály: Ethnographic films on shamanism. Legutóbbi módosítás: 2019.06.25. @ 10:55 :: Vandra Attila
