M. Laurens : VILLON UTÁN SZABADON

M. Laurens

VILLON UTÁN SZABADON

Nil novi sub sole*

 

Ha befognám egyszer a számat,

s nem jártatnám többé pofámat,

pár ember végre boldog lenne,

ki még álmában is: élve eltemetne.

 

Ha lehunynám egyszer a szemem,

menten ellopnák mindkét kezem,

és nem maradna többé tinta,

hogy le ne írhassam nevük: e papírra.

 

Ha elveszteném mindkét fülem,

hát üvölthetnének nélkülem,

szidhatnák apám vagy épp anyám,

felgyújthatnák házam: vagy akár a hazám.

 

Ha nem vennék többé levegőt,

úgy menne minden, mint azelőtt.

Lesz új játszótárs, semmi bánat.

Lehet, hogy épp neked tömik be majd szádat.

 

Budatétény 2017. március 10.

*Nincs új a nap alatt

 

 

Legutóbbi módosítás: 2017.03.25. @ 10:25 :: M. Laurens
Szerző M. Laurens 229 Írás
Hogy ne legyen titok: a valódi nevem azonos az 1899-ben Nagyváradon született közismert kabarészerzőével, akinek számtalan ismert bohózatán nevetünk a mai napig. Az Ő tiszteletére nem használom a Lőrincz Miklós nevet az írásaimnál. Mottó és ars poetica: Építs Templomot Szeretetből, s ne zárd be soha ajtaját a betérő előtt,ki melegségre vágyik! Építsünk Mi Mind Templomot mindazoknak, kik nem képesek önerejükből téglát hordani hozzá! A Szeretet Templomának oltárán mindig égjen a gyertya, mely fennen hirdeti a szeretet dicsőségét az elfásult világban! M. Laurens ( 2004 )