Kőmüves Klára : – csütörtöki –

Nyomtatás

Végül csak az lettem, ami vagyok, valami 
kimondottan én. Ha műfajom határoznám; 
kalandregény. Kifejezetten hasonlítok arra, 
ami lenni szerettem volna régen, villanás 
a szürkült semmiségben, vagy valami 
szokatlan neszből csendült dallam - összetett 
vagyok, akár a rend - lepedő, párna, paplan. 
Hát, pont olyan lettem, mint minden ember; 
egyediségben hívő egy a rengetegben. 
Újra este van. Izzócserét hálál a lámpa. 
Beköszön a fény a nagyszobába.