Kép: kertre nyitott ablakom
Koosán Ildikó
Tavasz
fénytermés sarjad és bezárul,
ma rügy, holnap rím nő a virágból,
átzuhan a ritmus puha testén,
s ha másképp, ahogyan én szeretném
bent a varázslat szétfoszlik lomhán,
a kép, ami a szó mögött motoszkál
szétszórt fénycserép, élőben a holt,
elhagy, élhetek, mint egy kirabolt
színtelen világ, dűne, sivatag,
értelmetlen láz, fakón, mint a nap
tüze, ha beköszönt a tél; hát ne
remélj ma sokat, nem örömzene
szól a húrokon, ma én beszélek,
suta szavak fecsegnek a szélnek,
de tavasz nyílik, ha teszik, ha nem,
az élet ízét benne keresem
2017
Megjelent a Kaláka Szépirodalmi folyóirat
áprilisi számában.
Legutóbbi módosítás: 2017.04.07. @ 08:39 :: Koosán Ildikó