Kozák Mari : Érte sírjatok

2017.04.19. Kozák Mari Vers 12
Print Friendly, PDF & EmailNyomtatás
A kép forrása az internet

 

 

Sírjatok érte
eget kutató jegenyék,
és te eresz
nyüszögj halkan, ha
őszi éjen
lágy eső mossa szemed,
parti fák és ti füzek,
könnyet érte ejtsetek.

 

Sírjatok halk-csendben
villanydróton
nappalok átkát kérő
kitárt szárnyú madarak,
sikongjatok
lépteit őrző kövek,
velem zokogjon mind,
ki látta két szemed.

 

Sárban topogó lépés,
karon ringó,
tegnapot féltő ölelés
dúdolgasd
ajkamon reszkető énekét.
Sírjatok érte
kandalló parazsán szépülő
eljövendő évek,
imára kulcsolt ujjak
csak dadogjatok,
én nem sírhatok…
egy gyöngykönny
azóta jéggé fagyott.

 

Sírjatok érte
fák fejét tépő szelek,
rongyos kabátzsebben
álmodó szeretet,
csak ordíts vihar
szaggasd fáradt hátam,
én nem sírhatok…
fiam ma is öleli vállam.

Legutóbbi módosítás: 2019.10.29. @ 10:22 :: Kozák Mari
Szerző Kozák Mari 117 Írás
Kozák Mari vagyok, tanító. Ma már csak olyan öreg tanító. Az évek elteltek és nyugdíjba vonultam. Egy kis városban élek, közel a megyeszékhelyhez, Debrecenhez. A városom, ahol éltem és tanítottam, és ahol ma is élek, Biharkeresztes. Három gyermekem van, két lány és egy fiú. Valójában, már felnőttek és ketten a maguk útján járnak, csak a fiam van még a közelemben, Ő még egyetemista. Már fiatal koromban is nagyon szerettem olvasni, és persze írogatni is. Korai próbálkozások voltak, de hittem, hogy szép és jó, amit teszek. Fiatalon kezdtem el tanítani, a gyermekek szeretete benne volt a génjeimben, hiszen ezt tanultam anyámtól is, aki óvott és védett minket mindentől. Az évek során, hivatásommá vált a munkám, örültem, minden kis sikernek, ami a gyerekekkel összeköthetett. Nekem a tanítás mindig örömet szerzett, soha nem volt teher és nyűg. Azt hiszem, igazi falusi tanító voltam. Vagy tíz évvel ezelőtt, becsempésztem az olvasás órákra a saját meséimet és gyermekeknek szóló verseimet, és boldogan tapasztaltam, hogy szeretik kis tanítványaim. Egyre többet és többször írtam nekik, hálás hallgatóim lettek, és nagyon közel kerültek szívemhez. Aztán később már más versek akartak kikérezkedni, onnan legbelülről és én engedtem is, hogy jöjjenek. Azóta, ha valamit látok, vagy érzek, ha bánt az élet vagy éppen örülök valaminek, ha tehetem, leírom érzéseimet. Szeretem a szépet és a szépséget, a szívnek és a szívhez szólót. Talán a verseim is a szépséget juttatják el az emberekhez.

Hasonló írások

Elbeszélés

Az odú

2023.06.14. Csillag Endre Elbeszélés 4
Print Friendly, PDF & EmailNyomtatás

Nyomtatás Évek óta etetjük apró, fekete napraforgó szemekkel, a nálunk lakó és a hozzánk vendégségbe járó madarakat. Szándékaink szerint persze, elsősorban a széncinegéket. Az élelmes, de nagyon kulturálatlanul étkező verebeket is kedveljük. Azt már kevésbé, hogy bele állnak az etetőbe, [… Tovább]

Mese

Boldogasszony papucsa

2023.05.26. Csillag Endre Mese 4
Print Friendly, PDF & EmailNyomtatás

Nyomtatás    A hőscincér jól látta, aznap az alkony pillangószárnyakon szállt le a tölgyes azon nyiladékára, amelynek kapubejáratát Szarvas szomszéddal ketten védelmezték a hívatlan látogatók ellen.    Már minden üde zöldben állt, május vége felé ballagott Időapó. A pillangók még [… Tovább]

Mese

A kékszalagos fa

2023.03.12. Ruder Jana Mese 8
Print Friendly, PDF & EmailNyomtatás

Nyomtatás   Az, amit most elmesélek, az már nagyon régen történt. Nekem is úgy mesélte el egy öreg néni, amikor várakoztam a doktor bácsira, hogy megvizsgálja a beteg torkomat. Volt egyszer egy nagy, hatalmas erdő, tele volt gyönyörű fenyőfákkal. Szerették [… Tovább]

Vers

A Brettyónál

2022.12.05. Csillag Endre Vers 4
Print Friendly, PDF & EmailNyomtatás

Nyomtatás A”zsengék” közül való “szerelemes földrajz” Egyedül baktatok kerékvágás porán, A háló ágyából nem keltél ma korán. Döcögős ösvényen szemembe tűz a Nap, Huncut bokor ága jól az arcomba csap. Nem sajog az arcom, de a szívem, az fáj, Most [… Tovább]

Vers

Bőregér

2022.12.03. Csillag Endre Vers 4
Print Friendly, PDF & EmailNyomtatás

Nyomtatás Ez a “vers” egyetemista koromból, az ezekilencszáz hatvanas évek elejéről való, és pesszimista hangulatomban született. Elég hosszú, de legalább unalmas egy kicsit. Nem az akkori évszázad  verse, de az enyém, és fent volt már a Toronyban, de egy szoftveres [… Tovább]