Jó reggelt, Tavasz, és viszlát, Tél! Itt az idő, hogy
tépett tér, s ruha zöldet kapjon. Már nagyon untam
kínzó álmaimat, s hogy nap végére erőm fogy.
Képek kénye fogott tükröt.. sokszor belebújtam.
Jó ásítanom. Istent várom. Látni tudom, bár
több érzék velem élvezné, hogy felkel a Napmag,
s mint alkotja jövőnket színéből ma-kolompár…
boldogságot az eddig némák dalra fakasztnak.
Jó reggelt, kikelet! Viszlát dér. Lassan a Húsvét
kékszentsége teremt élet-kottát e valóból,
s fáknak dús koronát, s mézet – nem kér kap – a dús rét;
embernek hite tisztán lesz függő a tudattól,
hogy mást rajzol az olvadtcsend akkordja a földre,
s egy lesz csak jele költőnek: vers… hitre felöltve.
(Bicske, 2017. április 2.)
Nagy Anikónak ajánlva…
Legutóbbi módosítás: 2017.04.12. @ 14:24 :: Pilla S.M