Böröczki Mihály - Mityka : Hébéremelő

 

A cséplőgép kerekét, vagy a traktort

emelte föl  jó résnyire a földtől,

az erő olyan hihetetlen nagy volt,

hogy besüppedt a tonnányi  gyönyörtől.

 

Nem ismertem még a szerkezet titkát,

se fogaskerékét, se fogaslécét,

de zsigereim csontomig beitták

a csodatévő  valamennyi részét.

 

Bár tikon hittem apám erejében,

nem testmagasa,csöndje ért az égig,

úgy hitt a hibák rendbetételében,

hogy csak a jussolt mozdulatok értik.

 

Bár lopva, bújva néha megpróbáltam,

a talpa alá csúsztattam a deszkát,

nagy súlyok alá raktam általában,

és emeltem, mint magasát a hegyhát.

 

A régi csoda most is visszaörvend,

a világ persze jót pördült azóta,

de nem változott igazán a föl, lent,

s én most sem tudok sokkal többet róla.

Legutóbbi módosítás: 2017.05.05. @ 08:09 :: Böröczki Mihály - Mityka
Szerző Böröczki Mihály - Mityka 1009 Írás
1946. Vaszar. Gyönyörű gyerekkor. Iskola. Szeged. Felhőtlen fiatalság. Érettségi. Budapest. Műszaki Egyetem. Kemény kitartás. Diploma. Pápa. Dac és hit. Neki az Ismeretlennek. Vasút. Versek. Vonatok. Pályagörbület. Végállomás. Szombathely. Napilapok. Hetilapok. Folyóiratok. Önálló kötetek. Fénytörések. Vadkörtefák. Vesszőfutás. Antológiák. Ünnepek. Hétköznapok. Két gyerek. Befejezés. Kezdés. Új élet. Szerelem. Öröm. Harmónia. Jegenyék. Stációk. Végtelen út. Vagyok. Tűnődöm. Létezem. Élek. Írok. Anyám templomba jár. Szeretem a vadkörtefákat.