Bakos Erika : Ha majd

 

 

Ha elszöknek az esti lámpa-árnyak,
az éjszakákat nappalokra cserélem,
nem félem a reggelt, de az est még bánat.

Ha testem a múlt és múltam a jövő,
kinek van az összes rongya rajtam,
előttem Isten, de honnan tudom ki Ő.

Ha majd a földnek átkos lesz a súly,
súlyos átoktól ember-szájak sírnak,
hol születik írmaggá a hontalan új.

Ha majd fénnyé válnak a lelkek,
és lélekké a fények, végtelen ősvillanás
rezegtet minden véges percet.

Ha bennem nő a vers és a versből
születek én, megment valaki engem
ettől a sokszor vérző féregtől…

 

 

 

Legutóbbi módosítás: 2017.06.25. @ 06:37 :: Bakos Erika
Szerző Bakos Erika 228 Írás
Bakos Erika vagyok egy Szeged melletti kicsi faluból. 54 éves, két gyermek édesanyja. Szeretem a szép szavakat, az őszinte gondolatokat és a szép verseket. Kedvenceim: József Attila, Pilinszky János és Ady Endre. Versírásra a férjem halála után adtam a fejem, így próbálom öt éve örömeim, fájdalmaim kifejezni. Az első irodalmi portál, ahol publikáltam gondolataimat, a Poet honlapja. Tagja vagyok a DéeMKá Irodalmi Csoportnak. Nincs saját kötetem, de verseim jó néhány Antológiában megjelentek. Még az út elején tartok, de a költészet iránti alázattal teszem a dolgom. A Héttoronyba tanulni jöttem és megköszönöm a jóindulatú segítséget. Szeretnék a portál aktív tagja lenni. örömmel tölt el, hogy itt lehetek.