Böröczki Mihály - Mityka : Sárgabarack

2017.06.29. Böröczki Mihály - Mityka Vers 7
Print Friendly, PDF & EmailNyomtatás

 

Számhoz igazult szelíden,

beleremegett az ínyem,

s mintha égi lények adnák,

nyeltem, mint az éh a mannát,

ürült a tál, sorról sorra,

kezem le sem vettem róla,

íze, mint a sárga harmat,

olyan, mint a hang a  dalnak,

szeretős örömre termett

ez a gömbölyödő termet,

kicsiny ajándék a nyártól,

csüngő boldogság a fától,

ám ha álma, vágya magyar,

pálinkát és lekvárt akar.

Legutóbbi módosítás: 2017.06.29. @ 07:27 :: Böröczki Mihály - Mityka
Szerző Böröczki Mihály - Mityka 1009 Írás
1946. Vaszar. Gyönyörű gyerekkor. Iskola. Szeged. Felhőtlen fiatalság. Érettségi. Budapest. Műszaki Egyetem. Kemény kitartás. Diploma. Pápa. Dac és hit. Neki az Ismeretlennek. Vasút. Versek. Vonatok. Pályagörbület. Végállomás. Szombathely. Napilapok. Hetilapok. Folyóiratok. Önálló kötetek. Fénytörések. Vadkörtefák. Vesszőfutás. Antológiák. Ünnepek. Hétköznapok. Két gyerek. Befejezés. Kezdés. Új élet. Szerelem. Öröm. Harmónia. Jegenyék. Stációk. Végtelen út. Vagyok. Tűnődöm. Létezem. Élek. Írok. Anyám templomba jár. Szeretem a vadkörtefákat.