Győri Irén : Sámántánc

Nyomtatás

Lelkem fűzte sámándobom

lágy ütemén, hangja szívembe száll

társ állatom lelke segíti

perdül a hang, rezdül az élet

vele perdül a vágy,

hangosan lüktet lelkem az éjben,

sápadt holdfényben hallgat a szél,

mély basszusán szólít a falka

lelkemből, hangja zengi szavát

éppen rezzen a másik, a levegőeget

zuhanó sólyom test szeli át

szittya vidéknek zeg-zugos táján

révül a dallam, perdül a sámán,

rezzen a lélek dob szava messzire száll.

Napfordulóban, lebben a lángnyelv

életfa füstjén lobban a nyár

segít a sólyom, segít a falka

révül a sámán, perdül a dobja

táncát ha ropja éneke messzire száll