Nagygyörgy Erzsébet : Sebezhető

Nyomtatás

Ma oly törékeny és sebezhető a fény,

s ha rátelepszik a kegyetlen éj maga, 

ezernyi kis darabra hullik hirtelen.

Majd engem is magába szív a végtelen,

egy fellegek uralta nyári éjszakán,

magammal, én oda már semmit sem viszek,

csupán az életemnek sziklakönnyeit,

a vad szerelmi láz hevét, csipetnyi bájt,

az éjjelente nyíló vágy virágait,

s a csendet is, mely a derengő mennybe húz,

és nem marad utánam semmi más, talán

a csillagokba ágyazódott verseim.