Hej, mondom az éjjel egy felhő fényessége
Úszik át fönt éppen hófehéren és én csak nézem
Akár a papír-magány melyen át egy nő néz és rád nevet
Mondom az éjjel, hej!
Egy fehér felhő fényessége úszik át és látom…
Talán a papír-magány néz és mosolyog úgy mint egy nő
Hiszen te sokkal szebb vagy égi arcodból
Az utcák fehér házai tűnnek elő
Aztán sötétség; elkapok egy átsuhanó szellőt…
Mióta egy városban vagy velem
Azóta a vonatok házak a semmibe vesznek. Bezártság köröttem
A szerelem nem szűnik képtelen múlni
A szerelem megmagyarázhatatlan; elnyűtten is örök
Számos zárkózott életet megnyitott
Számosat megkeserített és derékba tört
Íme az Adakále utcán vagyok és hirtelen úgy érzem
Enyém a világ bár szép ajkaid a múló szerelmet idézik;
Ilhan Berk ez egy múló szerelem
Emléke csak a versekben örök!
Fordította: Gősi Vali, Bartha Júlia nyersfordítása alapján
Illusztráció: Dr.Kenyeresné Zagyva Ágnes
*
Ilhan Berk
AŞIKANE
Geceye hey dedim Bir bulut beyaz aydınlık
geçiyor ve ben görüyorum Belki yalnızlık
Kağıt gibi bir kadın sana bakıp gülüyor
Geceye hey dedim Bir bulut beyaz aydınlık
geçiyor ve ben görüyorum Belki yalnızlık
Kağıt gibi bir kadın sana bakıp gülüyor
Demek sen daha güzelsin gökyüzünden artık
Sokakları bembeyaz evleri geçiyorum
Bir koşu bır rüzgarı alıyorum Karanlık
Bir kenttesin ve var ta ne zamandan beri
O zamandan trenler evler geçiyor Kapanık
Aşkın ki hiç durup dinlenmek nedir bilmiyor
Aşkın ki anlatılamaz ihtiyar ve yıkık
Nice nice yaşamalara açılmışsındır
Nice yaşamalar ki kalmıştır yarım buruk
işte Adakale Sokağı’ndayım ve birden
Benim işte dünya kadar güzel ağzın artık
Durup bir yıkık aşk dedim ilhan Berk bir yıkık
aşk Şimdi o şiirlerde senden kalan ancak
