Illusztráció: Dr. Kenyeresné Zagyva Ágnes
Megint eljött az este,
A hűvös magány ismét vállamra dőlt,
A meglévő messzeség nem változik,
A távolság egyre nő.
Ma ismét úgy tört rám az est, mint akkor, ott.
Azóta is látlak,
Ugyanúgy ugyanott.
Ma már nem félek a messzeségtől,
Amely állandósult
És megfáradt mára,
Olyanná vált, mint egy szomorú regény.
Talán én vesztem el, már az elején
Vagy az emberség veszett volna el, győzelmemért…
(Fordította: Gősi Vali, Bartha Júlia nyersford. alapján)
Sezai Karakoç
Donuk Aşk
Yine akşam oldu,
Yalnızlık omuzlarıma çivisini çaktı yine,
Uzaklık aynı gerçi,
Heryerdeyken olan uzaklığın pek değişmedi,
Yine akşam oldu orda olduğu gibi,
Görebiliyorum seni burdan da,
Aynısıydı ordayken de,
Uzaklıktan korkmuyorum belki de,
Orada da aynıydı uzaklık gerçi
Donuklaşmış oldu artık bu,
Bir o kadar da hüzünlü romanlar gibi,
Galiba ben baştan kaybetmişim,
Belki de ben baştan kazanmışım, insanlık kaybetmiş…
Legutóbbi módosítás: 2019.10.29. @ 09:50 :: Gősi Vali
