Theodor Storm
Kertjében sétálgat magányosan
Koosán Ildikó fordítása
Kertjében sétálgat magányosan;
A fákba vési bús emléktől hajtva
Az egyetlen nevet minduntalan,
S e névtől panasszal jajdul fel dala.
Fakó égkék, szelíd rózsa szövi
Át a nyáridőt, a lomb-ár útra kész.
Nem észleli; az idő tegnapi,
Kopott, hervatag, s elvált mind-ettől rég.
2017. augusztus 7.
In seinem Garten wandelt er allein
In seinem Garten wandelt er allein;
In alle Bäume gräbt er immer wieder
Gedankenschwer den einz’gen Namen ein,
Und in dem Namen klagen seine Lieder.
Sanft blaut der Himmel, milde Rosen webt
Die Sommerzeit durch mächt’ge Blättermassen.
Er schaut sie nicht; die Zeit, in der er lebt,
Ist alt, verblüht, von allen längst verlassen.
Legutóbbi módosítás: 2019.07.09. @ 15:16 :: Koosán Ildikó
