Kopogtál – ajtót nyitottam
csak a szél
fetrengett a köveken
pille szállt bokorra
halkan reccsent egy fűzfaág
bennem is kettétört
a tegnapot tartó rózsaág
*
Kiáltottad – megyek
a szél elhozta hangod
én rajzoltam arcomra napot
te csillagot küldtél
de ma sem jöttél haza
én eléd térdelve átkoztam
minden pillanatot
te szárnyad terítve vártál
és közben a tavasz búcsúzott
*
Ma reggel jégvirág nyílott
a mindig vaksi ablakon
házfalra kúszott a fájdalom
az eresz elengedte könnyét
kavicson térdelt a bánat…
…lehunyt pilláim alatt láttam
húsz éve halott apámat
*
Tegnap kontyba tűztem hajam
– tíz éve rövidre vágattam
fekete gyolcsingem zsebét bevarrtam
– színes ruhába bújtam
madarak csőréből osztottam magot
– nálunk soha egy sem lakott
ráncos arcom eső mosdatta
– hetek óta már nem esett…
…anyám halkan súgta
gyermekem nyisd ki szemed
s míg csendembe rejtettelek
anyám megáldott engemet.