Siess, ha tudsz, amíg várlak,
s téged hívnak a hangszálak,
réztrónusú őszi napon
körbefonna lángalakom.
Fél álmomat,fél életem,
hintáztatod bilincseken,
ha leülsz a közös padra,
ráismersz-e önmagadra?
Gőgös fővel sose jártam,
szemlesütve hajlott hátam,
mint hófejű gyöngyvirágok,
illatodra úgy vigyázok.
Legutóbbi módosítás: 2017.10.18. @ 17:27 :: Zajácz Edina