Rászállott a meleg pára
az estéli fák ágára,
búmat vesztem, gondom sincsen
a gyógyító meleg vízben,
s apró, meleg csöppök hagyják,
babráljon a súlytalanság,
könnyű vagyok, s nagyot lépek,
mint a testemben az évek,
csontom nyugton, izmom ernyed,
kedve megnő a delejnek,
s csak lebegek, vízbe nőtten,
a keringő, szűk időben,
figyelve a lüktetésre,
mint merül a csönd a mélybe.
Legutóbbi módosítás: 2017.11.22. @ 09:13 :: Böröczki Mihály - Mityka