Naponta lámpalázzal ébredsz.
Ki kell lépned álmod függönye mögül.
Amit addig bifláztál, ismét kevés lesz.
Új nap. Új közönség. Ismét egyedül.
Reflektor vakít (mint mindig). Lentről és
föntről zajok. Előre lépsz, a kedd susog.
Kávé. Cigi. Lassan fölépül a létezés.
Még káprázol. A súgó is hunyorog.
Minden más lett, mert lehetetlen
két azonos taps, csönd, jegyszedő.
Ez lesz a sokadik egyetlen egyszer.
Indulsz. Sorsod nyikorogó, új cipő.
Kelebi Kiss István : Függöny
2017.11.08.
Kelebi Kiss István
Vers
2
Szerző Kelebi Kiss István
71 Írás
Megszülettem és meghalok.Ilyen egy elven kör.