Semmi sem rímel, nincs ritmusa.
Az eső próbálkozik ugyan,
de máshoz ért, elfolyik, beszívódik,
tócsákká csődül.
Képtelen tovább lépni azon,
hogy nedves. Az eső fejlődésképtelen,
akár az ősz, hiszen benne meg nincs ötlet:
ha földobnám csupán, a tél csörgését hallanám
*
Szürkeszirmú esernyőm alatt,
akár Varga Imre szobor is lehetnék,
esernyős férfi hülye gondolatokkal,
aki az előbb tizennégyig számolt,
amíg egy levél földet ért.
Szonett,
és az egyre erősödő szélben, a park fái
ontani kezdték a verseket.
