Grafika: Paul Rumsey
M. Laurens
VILLON UTÁN SZABADON III.
[Non omnis moriar.*]
Óh uram! Ugattam sokat és sokszor,
S míg volt pár fogam, haraptam is olykor.
De lásd mivé lett mára harci kedvem,
– Bátorságom a korral egyre fogyván –
A gonoszt, pusztán oldalba vizeltem.
S mondanátok, hogy mily bátor tett ez is,
Hogy magam lettem volna a nemezis.
Az igazság sokkal prózaibb ennél:
Némi támaszt a korsóban keresve,
Hólyagom, bátrabbá vált a fejemnél.
Óh uram! Így múlik el a dicsőség,
És felejtik majd e verseknek hősét.
Még csak fel sem akasztanak egy fára:
A feledés őrzi majd az emlékem,
S vizeldékből felszálló bűzös pára.
Budatétény 2017. november 10-13.
(Köszönet Gábor Jácintnak az inspirációért!)
*Nem halok meg egészen.
Legutóbbi módosítás: 2017.11.11. @ 20:54 :: M. Laurens
