Te csak azt gondoltad,
akkor voltam bátor, mikor
pótkerék nélkül bicikliztem. A járdán.
Végig éreztem a partvis nyelét,
ahogy a hátam mögött fogtad.
Óvtál. – Legalább a sarokig bírjam ki -,
el ne essek! Cél és végkifejlet.
Most éppen az ellenkezőjét akarod.
Érzem a nyelet, az irányítást,
de hagysz elesni. A sarok is távol.
De tudod!
Minden elesést egy felállás követ!
Felálltam. Felállok újra. Egyedül.
Úgyhogy ne nyújtsd a kezed,
mert a másik úgy is zsebben marad!
