Bakos Erika : Tapintások

( Kép: Leon Zernitsky – Magány )

 

Ma egész nap esett az eső,

valami jót, vidámat kéne írni,

de nem jut eszembe semmi,

csak az esővel együtt sírni.

Ma olyan emlékezős nap van,

kendő fed préda könnyeket,

mint madár, úgy száll a lélek

a rég kiszáradt erdők felett.

Ma annyira egyedül voltam,

egynemű kétkedés a magány,

sajgó hiányod lefolyt a falakon,

és minden nap tapintanám.

 

Legutóbbi módosítás: 2018.01.19. @ 15:40 :: Bakos Erika
Szerző Bakos Erika 228 Írás
Bakos Erika vagyok egy Szeged melletti kicsi faluból. 54 éves, két gyermek édesanyja. Szeretem a szép szavakat, az őszinte gondolatokat és a szép verseket. Kedvenceim: József Attila, Pilinszky János és Ady Endre. Versírásra a férjem halála után adtam a fejem, így próbálom öt éve örömeim, fájdalmaim kifejezni. Az első irodalmi portál, ahol publikáltam gondolataimat, a Poet honlapja. Tagja vagyok a DéeMKá Irodalmi Csoportnak. Nincs saját kötetem, de verseim jó néhány Antológiában megjelentek. Még az út elején tartok, de a költészet iránti alázattal teszem a dolgom. A Héttoronyba tanulni jöttem és megköszönöm a jóindulatú segítséget. Szeretnék a portál aktív tagja lenni. örömmel tölt el, hogy itt lehetek.