Naszluhácz Judit : Elmenőben

Nyomtatás

Hidegen ásít a kályha szája,

nincs parázs sem, a hűlt hamu alatt,

nyomor, magány vert tanyát a házban,

mélyről, mélyebbre egyre így halad.

Lábánál egy vénséges vén macska,

dorombolva, éhgörbén, göthösen,

kopott ablakán szél süvít be metszőn,

hintázik a gyűrött csipkeszéleken.

Halovány testéből szökőben az élet,

kendője alá tűrte szegény-szégyenét,

fáradt arcán a kín jár részeg táncot,

amíg végül majd a túlsó partra lép.