Élet: mint egy tarka kelme,
vállamra hull selyme, terhe.
Születésem: bíbor foltja
szövetét a könnyem mossa.
Aranysárgák, vidám napok,
nyugalom, mint türkiz ragyog,
remény festette a zöldet,
bánat, mint a szürke felleg.
Redőiben meglapulva,
titkok bújnak, szépen sorban.
Megrágják az időmolyok,
elporlik, mint pergő homok.
Legutóbbi módosítás: 2018.01.16. @ 06:46 :: Naszluhácz Judit