Seres László : Foltok

2018.01.16. Seres László Vers 12
Print Friendly, PDF & EmailNyomtatás

Foltom vagy, testemre öltelek.

Betakarom veled magam, hogy ha fázom,

mint éveimet földre hullt millió pillanattal,

mikor ölellek. Égessen tűz egymáson!

Ne lássa senki más, hogy e gazdag,

tiszta szegénységben mennyire szeretlek.

 

Foltod vagyok, a testedre öltesz.

Betakarod velem magad, hogy ha fázol,

mint éveidet földre hullt millió pillanattal,

ha nem ölelsz már, s tűz se éget egymáson.

Ne lássa senki más, hogy e gazdag,

tiszta szegénységben még ma is szeretlek.

 

 

(Kép: Internet)

 

Legutóbbi módosítás: 2018.01.16. @ 06:43 :: Seres László
Szerző Seres László 599 Írás
A versekért érzett rajongásomat megőriztem örök szerelemként gyermekkorom óta, végig kísért életutamon. Írogattam magamnak, s szűkebb környezetemnek verseket leginkább, és sokat olvastam. Aztán az élet eltérített más irányokba. Hivatásos katonatisztként szolgáltam Gyömrőn, Sárbogárdon, Nagytarcsán. Személyügyi vezetőként a legkülönfélébb emberi sorsokkal találkoztam, humán beállítottságom hasznomra vált ezekben az években a róluk való gondoskodás felvállalásában. Ma nyugdíjasként újra az irodalom, a költészet tölti be az életemet. A gondolatok, szavak szerény formálójaként így adok életjelet magamról a világnak.