Mi lesz nyűgös feleslegeinkkel…
Nem ostorozni nehéz, visszafogni
megvadult inait, ha elragadt a ló.
Könnyes szemekkel napként ragyogni.
Mosolyogni, mikor sírni volna jó.
Megbocsátani, hogyha kiraboltak,
s a szív eresztékeit összetörték.
Csupasz ágnak hinni, nem zöldellt lombnak,
mert minden csak pillanat, nem öröklét.
S hogy az ember, ha már senkinek se kell,
útja elfogy, nem kérdik, merre, meddig.
Mi lesz a sok nyűgös felesleggel,
mikor a sors sajkája megfeneklik.
(Kép: Internet)
Legutóbbi módosítás: 2018.02.10. @ 13:00 :: Seres László