Bogdán Mária : Semmiség

Nyomtatás

Öregasszony a Kárász utcán 
birset árul egy padon.
Foltosak és férgesek,
első blikkre ott is hagyom.
Fél másodperc múlva 
bűnbánóan visszalépek,
kezei már májfoltosak,
de nekem most mégis szépek,
ahogy a portékát nyújtja felém. 
Picit remeg. Talán fázik? 

Aranyoskám, jó lesz ez,
vagy legyen inkább az a másik? 
Mindet kérem! Szeme csillan.
Ötszáz forint lesz angyalom!
Kabátzsebből zacskó bújik, 
s belekerül az a halom.
Életmentő. Semmiség. 
Nekem jótett, neki étel
a kétezres, mit otthagyok.

Amíg hazafelé lépdel, 
kendője sarkában a holnapok,
összekuporogva sírnak.

(Illusztráció: Szász Endre: Öregasszony)