Megtréfálja szívünket naponta a tél,
mindig más-más pazar szépséget ígér.
Tegnap még a földön szűzi lepedő,
mint holtakat borító selyem szemfedő.
Most Nap csókolja vadul karcsú fák nyakát,
a táj akár egy gazdag arany-kék bazár.
Burkából az élet újból győzni kél,
harsányzölden bújkál száz kicsiny levél.
Jégcsapokon sikló izzó fénytüzek,
égboltóceánban ludak fürdenek.
Két szerelmes felleg egymást kergeti,
reggelre a kertet, tán megint hó lepi.
Legutóbbi módosítás: 2018.03.07. @ 16:32 :: Naszluhácz Judit