Virágvasárnap születtél
ezernyolcszáznyolcvanötben,
hetven évvel késelődve
én, akinek hátha bátyja
vagy azóta, hogy szeretlek,
játszani, hogy tanítottál:
van, mi szent, de az is nevet,
mér lennék hát búval festve,
bohócszájat szélesebbet
kis időre minek fessek;
amögött is fog van, akár
legelészők, ragadozók
szegény csecsemőkorában,
amikor azt hisszük, választ,
aki gyorsabb, megmenekül,
vagy az lesz majd véres-szájas;
virágvasárnapos gyermek,
hadd legyek ma, aki áldlak.
Legutóbbi módosítás: 2018.03.25. @ 21:57 :: Petz György